Háború ide vagy oda, Oroszország idén is megrendezte a hagyományos szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot. Az esemény nemzetközi jellegét ebben az esetben annyira nem hangsúlyozták, hiszen a nyugati befektetők a szankciók miatt alapból távol tartják magukat.
A Financial Times beszámolója szerint az esemény központi témái az Ukrajna ellen vívott háború gazdasági következményei és a szankciók voltak. Bár a konferenciát kifejezetten azért hozták létre annak idején, hogy a külföldi befektetőket Oroszországba csábítsák, a gazdasági tiltások miatt ezúttal inkább terápiás jelleggel gyűltek össze az oroszországi (és néhány baráti országból érkezett) oligarchák és vállalati vezetők.
A hangulat egyszerre volt derűs és pesszimista. Konsztantyin Malofejev milliárdos üzletember úgy összegzett: „Az idei a legjobb gazdasági év Oroszország számára a Szovjetunió összeomlása óta.” Akadtak persze kevésbé lelkes, külföldi befektetés nélkül maradt üzletemberek is, az egyikük csendben meg is jegyezte: „minden évben kötöttem valamilyen szerződést az olaszokkal vagy a japánokkal, vagy bárkivel. Most nincs kivel és nincs mit aláírni”. Egy orosz ipari cégvezető lehangolónak minősítette az eseményt. Mint mondta: „Mindenki azt kérdezi a másiktól, hogyan tudja kezelni a szankciókat. Szomorú az egész”. Az esemény súlytalanná válását jól jelzi, hogy a résztvevő államok zömét a gazdaságilag nem éppen kirobbanó formában lévő országok, például Venezuela és Mianmar alkották,
ahhoz pedig már nem is kell kommentárt fűzni, hogy a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság képviselői, valamint az afgán tálibok is szerepeltek a vendéglistán.
A konferencia előadásai és panelbeszélgetései ennek megfelelően nem is a nagyívű befektetésekről és a külföldi lehetőségekről szóltak, inkább arról, hogyan lehet a szankciók ellenére stabil szinten tartani a gazdaságot. Elvira Nabiullina jegybankelnök például arra szólította fel a vállalkozókat, hogy
felejtsék el az exportorientált szemléletet, és összpontosítsanak a hazai piacra.
A maroknyi nyugati üzletember – akik zömében névtelenségbe burkolóztak, és még azt sem engedték, hogy névtáblát készítsenek nekik – ugyanakkor nem titkolta aggodalmát a szankciók miatt, amelyek szerintük többet ártanak a Nyugatnak, mint Oroszországnak. Egyikük arról panaszkodott, hogy Oroszország differenciált energiaárakat vezetett be a piacon (Kína például 40 százalékos energiakedvezményt kap), ezzel hátrányba hozva a megítélése szerint ellenséges országokat.